Nyíregyháza Magyarország hetedik legnagyobb városa, ahol számos érdekes programlehetőség közül válogathatnak az idelátogatók. A városban szép épületek közt, hangulatos sétákat tehetnek. Nyíregyházának számos szecessziós, eklektikus és barokk stílusú épülete van, melyek a régebbi korok polgári életformájának hangulatát őrzik és sugározzák a mai napig.

A város és Sóstógyógyfürdő között helyezkedik el a sóstói erdő, amelyet az itt élők méltán neveznek a város tüdejének, gyöngyszemének, ékességének.

A fiatalok részére Élményvilág épült, ahol a legbátrabbakat óriáscsúszdák, hullámmedence és vízfüggönnyel, barlanggal készült vadvízi sodró-folyosó fogadja.
A legkisebbeket medencével, csúszdákkal, mesevárral, pihenőszobával felszerelt Gyermekvilág várja.

Nyíregyházi Állatpark - a legek Állatparkja

a legegyedibb, hiszen csak itt látható például fehér tigris, arapapagáj, adax antilop, sávos manguszta, cápa; a legáttekinthetőbb, mert a látnivalókat kontinensenként csoportosították; a "legújabb", mert szakemberei minden évben újabb szenzációval rukkolnak elő.

A paplakban és a magtárban rendezvényeket, fogadásokat tartanak, a kisnemesi házban kiállítások várják a közönséget, a kisdobronyi templomban esküvőket, kis koncerteket tartanak.

Kállay GyűjteményA Széchenyi utca elején tekinthető meg a Kállay Gyűjtemény. Tízezer kötetes könyvtár, kortörténeti értékű fotók, dokumentumok, Kállai Miklós egykori miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc író kéziratai, báró Apor Gábor rendjelgyűjteménye stb. képezi a törzsanyagot. Állandó kiállítások: a Kállay család emlékfala, Ilosvay Ferenc-emlékkiállítás, Máltai kiállítás, Falerisztikai kiállítás

A Benczúr téren emelkedő neoklasszicista stílust idéző monumentális épület a Jósa András Múzeum, mely nevét a híres tudósról és polihisztorról kapta. Nyíregyháza és a megye emlékeinek gazdag tárházát találjuk itt.

Állandó kiállításai között megtekinthető a Jósa András és Benczúr Gyula (festő, Nyíregyháza szülötte) emlékkiállítás, Krúdy Gyula (a város híres írója) élete és kora, valamint a nyíregyházi huszárokat bemutató tárlat. Figyelemre méltó a bronz-, vas- és honfoglalás-kori illetve numizmatikai gyűjteménye.

A Selyem utcán áll a Városi Galéria épülete, mely egykor a város egyik legszebb polgárháza volt. Az 1988-ban megnyílt kiállítóhely őrzi a Nyíregyháza-Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep gyűjteményét. Időszaki kiállításain megtekinthetjük a kortárs képző- és iparművészek tárlatait, a már nem élő magyar művészek munkáit. Itt mutatkoznak be többek között a városban élő művészek is.

A Bethlen Gábor utca elején emelkedik a kettőstornyú, kevert bizánci stílusban épült görög katolikus templom. A templom tervezésére Vojtovits Bertalant kérték fel, az építést Vojtovits Bertalanra és Barzó Mihályra bízták. A templom alapkövét 1895-ben helyezték el, majd rövidesen elkezdődött az építkezés, mely anyagi nehézségek miatt 1897 nyarára fejeződött be, s még ebben az évben megtörtént a felszentelés is. 1945-ben bombatalálat érte a templomot. A károkat állami segítséggel sikerült helyreállítani. A templom belsejében ékes ikonosztázion található, védőszentje Szent Miklós.

A város központi terén, a Kossuth téren találjuk a római katolikus társszékesegyház templomát. A templom 1994-től püspöki székesegyház, melynek legszebb része a monumentális kereszthajó, boltmezőiben a négy evangélista alakjával. Gyakran hasonlítják a szegedi dómhoz, amelynél azonban korábban, 1902-1904 között épült Nagy Virgil tervei alapján. Dr. Samassa József bíboros, egri érsek 1902-ben tartott aranymiséjének emlékezetére, Isten iránti hálájából építtette a templomot Nyíregyháza város népe számára. Az erősen nemzeti érzésű főpap az Árpádházi magyar királyok templomépítészetét akarta követni azzal, hogy ezt a monumentális emléktemplomot későromán-koragótikus stílusban építtette.

A Kálvin téren áll az 1873-1882. között épült romantikus stílusú református templom. 1347-től találunk a templom elődjére vonatkozó utalásokat. Ez akkor az ecsedi Báthory család tulajdona mintegy háromszáz éven keresztül. Felszentelése 1883. július 3-án történt meg. A mai templom terveit Mehlhouse János készítette. A kelet-nyugati fekvésű templom keleti homlokzati tornya 38 m magas, a belső térben összesen 800 ülőhely van. Orgonáját Kerékgyártó István építette. Az épület nyaranta több nagyszerű koncertnek is helyet ad.

Az épület több puszta építészeti alkotásnál, egy darabja a város történetének. Létezését II. József türelmi rendeletének köszönheti, melyet a hátsó, keleti oldalon, a sekrestye kapuja fölötti latin felirat örökít meg. A templom két év alatt készült el, 1784-86 között, Giuseppe Aprilis tervei alapján. A templom eredeti homlokzata, külseje az akkori helytartótanács kikötésének megfelelően dísztelen volt. A sivár és szegényes külsőt végül az 1885-86-os külső tatarozással sikerült tagoltabbá tenni. Az oldalfalakat erőteljes falpillérekkel ritmizálták, az ablakokat neoreneszánsz és neobarokk díszítésekkel látták el. Az evangélikus templom belső tere impozáns. A falakat copf stílusú, stukkóutánzatú mintákkal festették ki. A főoltár a máriapócsi görög katolikus templomból származik. A rokokóba hajló barokk oltárépítmény gazdagon faragott.

A frigyszekrényt a zsinagógai tértől függöny választja el. A mennyezeten és a falakon festmények találhatók, ezek nem alakokat ábrázolnak, hanem törzsek és a csillagképek jeleit, bibliai jeleneteket és a zsidóság vallási szimbólumait. A festményeket Z. Szalay Pál nyíregyházi művésztanár készítette.