Békésszentandrás a 44-es főközlekedési úton, Budapest felől érkezve Békés megye kapuja. A Szentandrás név az utolsó Árpád - házi király III. Endre nevéhez fűződik, akinek adománylevele három templomot említ, melynek egyike Szent András apostol nevét viselte. Több változat után az okiratok Körös - Szentandrás néven említik. A mai Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. A Körösök szabályozásával a folyóvíz távolabbra került, így a település arculata sokat változott. Az 1942-ben felavatott duzzasztómű, amely a községtől északra épült a Hármas - Körösön, lehetővé tette, hogy addig a helységet átszelő szeszélyes folyó csendes, sportolásra és pihenésre kiválóan alkalmas vízzé változzon. | |
Lázár Julianna népi iparművész, akinek csodálatos festett és karcolt tojásai és mézeskalácsai messzi földön ismertek. A művesség jellemzi minden munkáját. 1985 ? ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. |
|
Klimaj János fafaragó, népi iparművész, aki 25 éve tart ki szeretettel a fa mellett. Munkái önmagukért beszélnek.
LÁTNIVALÓK | |
Szőnyeggyár Békésszentanráson készül a világhíres kézi csomózású perzsaszőnyeg is. A szőnyegszövés 1918 és 1924 között kezdődött. Az első világháború után, 1918. szeptemberében egy Erdélyből, Székelyudvarhelyről menekült házaspár, Farkas János és neje, Strassner Vilma letelepedtek a községben. Senki sem gondolta, hogy ekkor még hírnevet szereznek Békésszentandrásnak. |
|
1924-től már a szőnyeggyár keretén belül dolgoztak az asszonyok. Itt található az ország legnagyobb szövőszéke, ezen készítették a Parlamentben lévő szőnyeget is. Református templom 1719. táján Kabáról érkezett református jobbágyok a középkorban épület romokban lévő katolikus templomot kijavították és 1728-ban használatba vették. Az 1746-ban Tiszafüredről bevándorolt katolikus jobbágyoknak, Rudnyánszky József a falu földesura, visszaadta a régi katolikus templomot. A reformátusoknak pedig azt a templomot adta át, amit 1742ben építettek a szlovák nemzetiségű evangélikusok. Később ezt a kis templomot bővítették és 1746-tól 1803-ig használták. | |
Katolikus templom A középkorban emelt katolikus templom építéséről pontos adat nincs. Feltehető, hogy 1325. után emelte az Uzvásáry család, akik királyi adományként nyerték el Szentandrást. De az sem kizárt, hogy amikor e vidéket Zsigmond király 1384 körül Hunyadi Jánosnak adta, a templomot a Hunyadiak építették, ugyanis később Szent András uradalmi központ lett, jelentős kiváltságokkal felruházva mezővárosi rangot kapott. A Mohácsi-vész után a lakosság elhagyta a falut, s csak az 1500-as évek közepén tért vissza. Egy pár évtized után a tatár csapatok semmisítették meg Szentandrást. Ekkor a falut felégették és a temploma is áldozatul esett. Az ezt követő években a többször is visszatérő református lakosság a templomot mindig kijavította és használatba vette. |
|
Duzzasztómű A második honfoglalással felérő, a XIX. században elvégzett ármentesítések a Körösök völgyében megteremtette a nép számára a biztonságos élet- és termelés feltételeit. A folyók szabályozása ugyanakkor szélsőségesebbé tette a vízjárást, nőttek az árvízcsúcsok, de meghosszabbodtak a vízhiányos időszakok is. |
Önnek kiadó szálláshelye van?
Ez itt az Ön hirdetésének helye
Jelentkezzen Adatbázisunkba